© 2024 BME VBK
Fodor Lajos
(1930-1993)
Fodor Lajos Celldömölkön vasutas családban született, édesapja Vasúti altiszt volt, aki főkalauzként ment nyugdíjba. Sajnos korán elhunyt, s Fodor Lajos 15 évesen félárván maradt. Szinte önerejéből népi kollégistaként tanult, és 1953-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett a Vegyészmérnöki Karon. Azóta haláláig a Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék dolgozója. 1963‑ban a kémiai tudomány kandidátusa, 1982-ben a kémiai tudomány doktora lett. 1983 óta egyetemi tanár, 1975-től tanszékvezető. 1963-1968-ig a Művelődési Minisztérium egyetemi főosztályán osztályvezető volt. 1981-1982-ben dékán, 1982-1987-ig rektorhelyettes, majd 1987-től 1990. december 9-ig az egyetem rektora.
Negyven éven keresztül oktatott az egyetemen. Oktatómunkájában mindig arra törekedett, hogy az ipari, a mérnöki szemlélet beépüljön az oktatásba. Kezdettől fogva a félüzemi oktatás bővítése, fejlesztése volt egyik fő feladata. Oktató-nevelő munkáját magas színvonalon, lelkiismeretesen, példamutató hivatástudattal végezte. A hallgatóság mindig nagy szeretettel és megbecsüléssel Vette körül. Az elsők között kapta meg a hallgatók szavazatai alapján a „Kar kiváló oktatója” címet. Mint tanszékvezető is nagy figyelmet fordított az oktatásra, a tananyag korszerűsítésére, az oktatási módszerek, a mérnöki készségek fejlesztésére, az utánpótlás nevelésére. A minisztériumban töltött évei alatt is az oktatás fejlesztésével foglalkozott, oktatás-politikusnak is olyan kiváló volt, mint oktatónak. Részese volt annak a felvételi rendszer kidolgozásának, amely biztosította, hogy valóban a tehetségesek kerüljenek be az egyetemekre, s a felvételinél csak egy szempont legyen, a tudás.
Bár az oktatást tekintette hivatásának, kutatónak, tudósnak is nagyszerű volt. Tudományos érdeklődése az iparilag fontos kérdések megoldására irányult, melyek a vegyipar, az élelmiszeripar alapvető problémáit jelentették. Számos megvalósított szabadalma bizonyítja oktató tevékenységét, például a szorbitkristályosítás, a karbamid-zsírsav, a karbamid-keményítő addukt képzése illetve gyártása. Ezen a területen végzett kutató-fejlesztő munkájával szerzett tudomány doktora fokozatot. Az ipari intenzív technológiák elméleti megalapozása és eredményes megvalósítása területén kifejtett munkásságáért kapta 1988-ban az Állami Díjat.
Fodor Lajos közéleti tevékenysége közismert. A tanszéki, a kari, majd az egyetemi közélet meghatározó egyénisége volt. A mérnökképzés, a műszaki felsőoktatás problémáit jól ismerő, széles látókörű, megfontolt, tapasztalt, jó vezető volt. Munkássága, problémaérzékenysége, bölcs, nyílt emberséges magatartása miatt köztiszteletnek örvendett, mindenki szerette. Az ő nevéhez fűződik a KHMK létrehozása, az egyetemi alapítványok beindítása. A rendszerváltás nehéz időszakában volt az egyetem rektora, s mint ilyen jelentős mértékben járult hozzá, sőt nagymértékben neki köszönhető, hogy az egyetem különösebb megrázkódtatás nélkül élte át a változás éveit.